HAJONAPLOPO
(vagy miafene, esetleg izebigyo)
(vagy miafene, esetleg izebigyo)
The Making Of:
"Nem az eredmeny, hanem a magyarazat a lenyeg". Igy szol egy sportmusort nepszerusito hanganyagfragmens. Ezt a mondatot valasztottam eme irasom mottojanak. Amugy sziasztok! Mar egy jo ideje szunetelnek az altalam irt, retestesztakent nyujtott elmenybeszamolok. Ennek az oka egyszeruen az, hogy nem nagyon volt mirol (na jo, ez talan nem allja meg teljesen a helyet, de azert megsem neveznem szemenszedett hazugsagnak). De amennyiben ehelyett az ihlet hianyara hivatkozom, senki sem kothet belem. Ezert szerintem ezt fogom most bevetni :) A kozelmultban viszont eletemben eloszor voltam vitorlazni. Ha valami, akkor ez talan megerdemel egy kis elmenybeszamolast. Ezuttal is tobb verzioban tennem kozze a kozolnivalomat. Meghozza a mozifilmeknel mar talan megszokott modszerhez lazan ragaszkodva. Annyiban azert elterek, hogy a moziverziot atugrom, es az izelito utan egyenesen a bovitett kiadast tartalmazo full extras DVD-verzioval folytatnam (a "The Making Of"-ot is kicsit rovidebbre fogtam (es azokat a reszeket is kihagytam, ahol a szereplok elmondjak, hogy ez mennyire ultrahiperszuperubergigamegakiraly produkcio, es eletukben nem volt dolguk ennyire felkeszult es ugyanakkor ennyire jofej emberekkel), de abban remenykedem, hogy igy is megnezitek amit irtam).
Trailer:
Extended Edition:
Elso fejezet - "Elozmenyek":
Kedden este felhivott Kerenyi Laszlo Sandor Andras (a tovabbiakban Laci) nevu baratom, hogy orulne ha csatlakoznek egy kis tarsasaghoz, amely penteken hajnalban indulna Lengyelorszagba a Mazuri tavakon vitorlazni. "Nagyon jo lesz, es izebigyo" (az idezet nem teljesen pontos (sot nagy mertekben pontatlan), de a lenyeget tekintve ezt mondta). Miutan egyet aludtam ra ugy dontottem, hogy usse kavics, megyek. Meg aznap elentunk az In Vino Veritas nevu boltba bevasarolni. Az elore tervezett nedukbol nem mindent sikerult beszerezni, de azert talaltunk ott olyat amivel sikerult potolni ezeket a teteleket. Masnap elelmiszer beszervezevel, pakolassal, es az indulas reszleteinek targyalasaval telt.
Masodik fejezet - "Nulladik nap":
Pentek hajnalban fel ot utan kevessel, nagy kapkodas kozepette indultam el. Ennek koszonhetoen voltak dolgok, amelyeket ugyan vinni terveztem, de megis otthon maradtak (lasd dugohuzo, utlevel, fogkefe, napszemuveg, naptej, kes, ecetet ra (a gyengebbek kedveert "et cetera")...). Egy szuk oraval kesobb mar uton voltunk Lengyelorszag fele. Itt bemutatnam a tarsasagot. A mar emlitett Lacin kivul ott volt a bararnoje Brigi, es egy Domi nevu baratja, akivel Koreaban voltak szobatarsak, es akinek a lakasaban szalltam meg a koreai latogatasom alatt. Igy voltunk negyen. Korulbelul feluton Laci (aki mar reggel ota kuzdott valami nyavalyaval) atadta Dominak a volant, es nem sokkal kesobb mar megvolt az elso hirtelen megallas, hogy Laci kiszallhasson, es egy utmenti rokakat levadassza. Miutan ezt a feladatot sikeresen elvegezte, mentunk tovabb. Mar a celallomas (egy Ryn nevu "porfeszek", ahonnan a vitorlatura indult) kozeleben jartunk amikor masodszor alltunk meg tankolni. A mellekhelyseg aranylag kulturalt volt, ami nagyon jol jott, mert addigra mar egy ideje csikart a hasam (a kozerzetem sem volt az igazi). Egy hosszabb szunet utan tovabb indultunk, es bar mar nem volt messze a hely, ahol az igeretek szerint "40 reszeg lengyel var minket", elotte meg egyszer meg surgosen meg kellett allnunk leellenorizni egy vendeglo mellekhelyseget. Azt kovetoen mar kezdtem magamhoz terni, de nem tagadhatom, hogy megkonnyebbules volt megerkezni. A nagyobb tarsasag meg sehol sem volt, amit akkor meg nem igazan bantam. Igy legalabb alkalom nyilt arra, hogy egy teat megigyunk, es elbeszelgessunk az udulo igazgatojaval es a kedves felesegjeloltjevel (akik szinten reszei voltak annak a nagyobb tarsasagnak amelyet Seherezade utan szabadon elnevezhetnenk Sebastian es a 40 reszeg lengyel (es amelynek mi magyarok is tagjai voltunk)). Ezt kovetoen Laci es Brigi eleg hamar elmentek lefekudni annak remenyeben, hogy masnapra mar rendbe jon az elsopilotank. En viszont felbatorodva azon, hogy a tea megmaradt bennem, megkostoltam egy lengyel sort, amit a helyiek nagyon ajanlgattak. Ez egy elso hallasra eleg szerencsetlen hangzasu Full Light nevu sor volt (a helyiek aztan megmagyaraztak a bizonyitvanyt, miszerint a "Light"-nak nem a konnyu/kaloriaszegeny/zsenge jelentesere utal a nev, hanem a feny-re). A szoban forgo ital izevel viszont nem volt gond. Ezert abbol parszor meg repetaztam, amig a vitorlatura resztvevoi folyamatosan erkeztek. Hogy ne fulladjon unalomba az italfogyasztas, a sort egy Domi altal hozott muanyuagpalackban tarolt, de izet tekintve korrekt kekfrankossal valtogattam. Egy Lech nevu sorrel is megismekedtem az este folyaman. Persze szamtalan lengyel fiatallal is bemutatkoztunk egymasnak, de azokkal a nevekkel mar bajban vagyok. A lengyel hazigazdak utan ezuttal en magyaraznam a bizonyitvanyomat, es felhivnam a figyelmet arra, hogy a vitorlastarsak joval tobben voltak az aznap este fogyasztott italfeleknel (amelyekbol a kekfrankos neve mar korabbrol is ismeros volt szamomra), es sok volt az egymasra hasonlito nev meg izebigyo. Sot, egy ido utan mar az alkohol is kezdte kifejteni a szervezetemben a kartekony hatasait (vedelmemre legyen mondva, hogy az utolso ket megallasnak koszonhetoen gyakorlatilag ehgyomorra zajlottak az esti esemenyek). Ezert nem is vartam meg az utolsokat, hanem engedtem az alkohol hatasara felerosodott faradtsagnak, es lefekudtem. Domi, mint a magyar reszleg legelkotelezett vitorlazoja, es a "magyar hajo" kapitanya, mar aznap este a hajon aludt.
Harmadik fejezet - "Elso nap":
Meg a delelott folyaman eletre kelt a tarsasag, es megkezdtuk a vitorlazashoz szukseges elokeszuleteket. Osszeszereltuk a hajot, es vartunk. Ugyanis eleg sok hajo gatolta nagy mertekben szamunkra a kikoto elhagyasat (persze megkerulhettuk volna oket, de macerasnak tunt). Igy viszont jutott idonk meg indulas elott elmenni a helyi kisboltba bevasarolni. Onnan elhoztuk az altalunk kivalasztott sormarkabol az emlitett bolt dobozos keszletet, es az elore tervezett mennyisegnel ot dobbozzal kevesebbel tertunk vissza a hajora, ahol folytattuk a tobbi hajo elindulasara valo varast. Persze ezalatt sem lazsaltunk. Szemugyre vettuk, es megkostoltuk, hogy tulajdonkeppen mit is vettunk (a pontossag megkivanja, hogy itt megemlitsem a sor nevet, es mivel a kortars filmkeszitok peldajat kovetve a "product placement"-tol nem riadok vissza (remelem az emlitett sorgyarnak a marketingigazgatoja olvassa eme beszamolot) elarulom, hogy a Zywiec (arrol lehet megismerni, hogy ket neptancosrol keszult rajz szerepel a cimken, akik epp valami tancot ropnak) nevu sort valasztottuk (amennyiben osszekevertem az ingo firmat a fingo Irmaval, a hajostarsaimat a megszokott gyakorlattal ellentetben csak azutan javitsanak ki, ha meggyozodtek arrol, hogy a Zywiec marketingigazgatoja nem olvassa a helyreigazitast). Nekem meg egy gyors leegest is sikerult beiktatnom indulas elott (legalabb az is megvolt). Valamikor a delutan folyaman vegul sikerult elindulnunk.
A legfigyelmesebb olvasok bizonyara rajottek, hogy ragyogo napsutesunk volt, ami jot tesz a kozerzetnek. A vitorlazas szempontjabol viszont igen kedvezotlennek bizonyult az a teny, miszerint a napsutes melle szelcsend parosult. De azert elveztuk, hogy vegre vizen vagyunk, es sorra elozzuk meg a nalunk korabban indult hajokat. Kozelebbrol is megtekintettunk egy kopasz kis szigetet, amely a rajta elo siralyokrol hires. Siraly volt. Boven. Az elso nap celallomasa Mikolaiki (a l-betut athuzva kell elkepzelni (de nem ugy mint a t-betut, hanem egy kicsit maskepp (amugy lengyelesen))) volt. Es annak ellenere, hogy a szel hianyat vizsugarmehajtassal igyekeztunk potolni, megis eljott a pont, amikor szolt Sebastian, hogy kapcsoljuk be a motort, hogy idoben odaerjunk. Igy is tettunk, es egy ido utan meg is erkeztunk. Amint azt mar emlitettem, ez volt eletemben az elso alkalom, hogy vitorlaztam. Ezert sok ujdonsaggal birt a nap. Talan az egyik legerdekesebb az volt, amikor Mikolaikinal le kellett hajtani az arbocot (tudjatok? azt az izebigyot, amire a nagyobbik vitorlat felhuzzak), hogy elferjunk a hidak alatt. Miutan kikotottunk, elmentunk egy helyi pizzeriaba megvacsorazni. Azt kovetoen visszamentunk a hajora inni es gitarozni egy keveset. Vegul visszamentunk a varosba, ahol szezonnyito unnepseg volt, es 20-as evekbeli lengyel tancdalokra mozgattak jokedvuen vegtagjait az ott szorakozo fiatalok.
Negyedik fejezet - "Masodik nap":
Az elottelevo naphoz kepest korabbi keles utan hidegzuhannyall folytatodott a nap. A zuhanyzoban ugyanis elfogyott a meleg viz. Turelem rozsat terem, mast nem. Jobb minel hamarabb tulesni rajta. Ezekkel a kozhelyekkel batoritottam magam. Ha addig nem ebredtem volna fel, egy pillanat alatt bekovetkezett. Jegkockak azert nem jottek, mert nem fertek at a zuhanyrozsa lyukain. Bebizonyitva, hogy semmit nem ernek a kozhelyek, a vegere mar lanygos viz is jott. Hajostarsaim is mind ugy jottek vissza, hogy nem is volt olyan hideg az a "hideg viz". Addigra mar nem. Ezt kovetoen a tobbiek elmentek elelmiszert vasarolni, amig en kerestem magamnak egy napszemuveget. Az elozo napi szelcsend maradt, de a napsutest eso valtotta fel.
Kedvunket tobbek kozott azzal javitotta a kapitany, hogy felolvasott egy novellagyujtemenybol. Ezt kovetoen Brigi meg Laci is olvastak egy-egy irast az szoban forgo konyvbol. Aznap este Popielnoban mar egy "offroad" kategorias helyen szalltunk meg. Ezt ugy kell elkepzelni, hogy volt egy kis kikoto, egy kisbolt, es egy tetovel fedett izebigyo, ahova be lehetett ulni az eso elol. Meg WC es zuhanyzo is volt a kozelben. Amig vartuk, hogy az eso elalljon, es a tabortuz izombol beinduljon, fociztunk egyet. A magyar hajorol eleinte Domival ketten kepviseltettuk magunkat. A csapatot amelybe mindketten kerultunk, a helyiek elneveztek magyar csapatnak. A masikat meg ertelemszeruen lengyelnek. Kesobb Domi elment megvacsorazni, es Laci allt be a helyere. A magyar csapat erosnek bizonyult, es tobb atszervezes utan is mi voltunk az erosebbek. Talan meg azutan is tudtuk novelni elonyunket, miutan Domi a vacsoraja elfogyasztasa utan a lengyeleket allt be erositeni. Aztan jott a nagylelku, de a jatek szellemet hiven tukrozo felajanlas, hogy aranygollal vessunk veget a merkozesnek. Itt beigazolodott a labdarugas nemzetkozi szinten tapasztalt minosegi elteresek a lengyel es a magyar foci kozti kulombseg, es egy sor magyar benazas utan egy kotenygollal vetettek veget a teljesitmenyunkkel valo megelegedettsegunknek. Erre mondana tobbek peldaul az Asterix-ben az egyik rendszeresen elsullyesztett kaloz, hogy "sic transit gloria mundi" (vagy valami ilyesmit). Aztan jott a tabortuz lengyel kolbaszfeleseggel (neveben kozelebb all a magyar kolbaszkoz, mint jellegeben), es egy bizonyos matraaljai kekfrankosnak (a pontossag megkivanja, hogy e ponton felhivjam az olvasok figyelmet arra, hogy a nulladik nap estejen fogyasztott es az iment emlitett bor nem ugyan az) a dicsoseges pillanatai. Mi magyarok is orommel izleltuk, de az egyik lengyel lany nagyon vidamma valt az emlitett nedu hatasara. A masnapi tabortuznel is volt aki rakerdezett, hogy mi is volt az a bor, mert mar legendak keringenek korulotte. Az elozo mondattal egy akkora pofont adtam az idorendisegnek, amely erejenek csak a jelenlegi sulycsoportom szabott korlatot. Ebbol csak ugy tudnek kimaszni, ha ez egy rendezoi kommentarral ellatott "directors cut" lenne. De mivel ez nem az, masszon inkabb az idorendiseg elve (ha tud) (es amennyiben az utokor ugy dontene, hogy ez megis az volt, aminek nem szantam, akkor a szoban forgo alaposan felpofozott elvnek tobb mazlija van, mint izma, teknikaja, es allokepessege osszesen!). Errol ennyit. Utana bevonultunk a tetovel fedett objektumba, ahol Sebastian es a 40 reszeg lengyel bandaval egy-ket hangszer segitsegevel olyan nagy buli kerekedett, hogy ihaj csuhaj.
Otodik fejezet - "Harmadik nap":
Alomszep napra ebredtunk. Miutan megreggeliztunk es lemostuk a hajot, a kapitany jutalomkent a jo munkaert megint olvasott nekunk egy kis tortenetet. Mindenfele izebigyok bevasarlasat kovetoen delben, a nagyobb tarsasagbol tudtommal elsokent elindultunk Sebastian altal kituzott aznapi uticel fele. A szeleronek meg a korabbi napok teljesitmenyet is sikerult alulmulni.
Ennek ellenere nem hagytuk, hogy a vitorlazas szempontjabol kedvetlen idojaras kedvunket szegje. Elveztuk a napsutest, es elokaptuk a "3 kiralyt". Egy igazi borsznob orditana fajdalmaban, ha megtudna, hogy milyen sorrendben fogyasztottuk a neduket, amelyekre az elozo mondatomban utaltam. Ugyanakkor ugy kell annak, aki sznob. Ezert rajuk valo tekintet nelkul folytatom a bezamolomat. Elsonek egy Wylyan rozet kostoltunk meg fenekig. Nagyok voltak az elvarasok, de nem csalodtunk. Ezt kovetoen felbontottunk egy Vince Bela altal elkeszitett 1999-es kekfrankost. Ezzel szemben meg magasabbak voltak az elvarasaim, mivel a szoban forgo borasz az egyik kedvencem az egri borvidekrol, es addig abban a kategoriaban talalta magat, amelyben azok a boraszok vannak, akiknek meg egyetlen boraban sem csalodtam. Ezuttal nagy csalodast okozott a cimke, de a maga a bor jobb volt, mint a cimke rossz (aki latta tudja, hogy mirol van szo). Abbol sem maradt, csak az uveg.
Ezutan termeszetesen halatlan feladat harmadik borkent kovetkezni. Foleg akkor, ha az a bizonyos harmadik bor feher es nem egy elokelo Tokaji aszu. Hogy ne huzzam tovabb a szot, egy Szoke Matyas nevet viselo Irsai Oliver kerult teritekre. Aki egy keveset is ert a borhoz, itt talan a hajat tepve azt uvoltene, hogy azzal kellett volna kezdeni. Ezen nem fogunk osszeveszni (ha visszaporgethetnem az idot, ezt valoszinuleg megvaltoztatnam (az igazsagot megvallva, amikor elovettuk a kekfrankost nem szamitottam ra, hogy utana meg egy palackot felbontunk, de amikor erre megis sor kerult ugy iteltem, hogy a lehetosegeinket figyelembe veve ezzel jarunk legkevesbe porul), megis azt kell mondanom, hogy igy sem volt rossz. Sot, nagyon jol esett. 3 kiraly tarsasagabol egy jo zenesz sem hianyozhat. A mi esetunkben sem kellett e tekintetben hianyt szenvednunk. Laci, aki addig mindig ellekezve, es csak rovid idore volt hajlando jatszani, most onkent es dalolva kapta elo a gitarjat, es egy olyan zenei blokkot nyomott le, amely a parjat ritkitja. Mivel mar kozeledtunk a kituzott cel fele, de nem nagyon lattunk ismeros hajokat, a kapitany elokapta a mobiljat, amelyen talalt egy SMS-t Sebastiantol, amelyben azt irta, hogy megvaltoztak a tervek, es az ellenkezo iranyba mentek. Hatraarc, es amikor mar eleg alacsonyan allt a nap megint johetett egy kis motorozas. Ha elsore nemis, de vegul megtalaltuk a lengyel baratainkat. Ezuttal a vadonban kotottunk ki. Az "offroad" kategoria ehhez kepest nagyon civilizaltnak tunt. De nem zavartattuk magunkat Ott is megvolt a tabortuz, es a hozza tartozo enekles.
Hatodik fejezet - "Negyedik nap":
Ez volt az utolso vitorlazassal toltott nap. Ejjel meg esett az eso, ami egyetlen spontan udvrivalgast sem valtott ki. Reggel viszont arra ebredtunk, hogy sut a nap es fuj a szel (egy kotelet zorgetett). Nagy remenyek tamadtak bennunk, a vitorlazasra vonatkozoan. Siettunk is ahogy tudtunk, hogy minel elobb elindulhassunk. Igy sikerult meg delelott elindulni (az volt a legkorabbi indulas). Persze meg faraghattunk volna az indulas idopontjabol, amennyiben elozo este nem hagytuk volna lent a kormanylapatot, amikor az iszapba befurodtunk. De igy sem kestunk sokat, es elsokent indultunk. A reggeli szelrol viszont lemeradtunk (a napsutes szerencsere maradt), de meg mindig jobb volt mint addig barmikor.
Mikolaikiban megalltunk zuhanyozni es megebedelni. Ebed utan megittuk az utolso palack bort amelyet az In Vino Veritasbol hoztuk. Egy Tiffan's Jammertal cuvee volt. Jol esett. Az idojarassal sem voltunk kevesbe szerencsesek. Ugyanis amiutan Mikolaikibol kiertunk jo szelunk volt. Nagyon elveztem, ahogy a vitorlakba jol belekapaszkodott a szel, es alaposan bedoltunk. Azt kulonosen elveztem, amikor egy idore atvehettem a kormanylapatot, es mikozben az egyik kezemmel azt fogtam, a masikkal a vizbe nyulhattam. Mindenkit allva hagytunk. Aztan a szel egy kicsit elcsendesult. Igy ert minket a napnyugta. Nagyon szep volt, es vegtelenul bekes ahogy minden elcsendesedett, es egy minimalis kis szellovel megis jo tempoban sikolottunk a Ryn fele. Errol most nem aradozok tobbet, mert ezt at kell elni. A vitorlatura soran mar tobb olyan pillanat volt amelyeknel ugy gondoltam, hogy "ezert mar megerte eljonni". Ez is egy olyan volt.
Elsokent erkeztunk Ryn-be. Sebastianek nem sokkal utanunk ertek be (annak ellenere, hogy alig indultak kesobben nalunl, es a csendesebb szelben meg motoroztak is). Veluk elmentunk vacsorazni. Vacsorara ugyan nem kerult sor, mert addigra minden bezart, de legalabb egy jot setaltunk. Utana a hajon talalhato kajakbol megoldottuk a vacsorat, es lefekudtunk. Akkor kezdtek megerkezni a tobbi hajok. A masnap reggelre tervezett korai indulasra valo tekintettel koran fekudtunk le.
Hetedik fejezet - "Otodik nap":
Koran keltunk, kipakoltuk a hajorol, lemostuk, szetszereltuk a szetszerelnivalokat, visszaadtuk mindazokat az izebigyokat amelyeket utkozben egy ugyes mozdulattal nem sikerult a to fenekere letenni, ozt irany Budapest. A korai indulas ugyan nem sikerult, de zuhogo eso es forgalmi dugok ellenere sikerult hazafele is megfutni a 14 oras szintidot.
Hetedik fejezet - "Izebigyo" (stablista helyett, es ami a kepzeletbeli filmbol kimaradt):
A hajon hivatalosan ket kapitany volt. Az egyiket Dominak hivjak. A masik Captain Morgan (a gyengebbek kedveert elarulom, hogy ez egy Rum, amelyet minden reggel (kiveve a nulladik es az otodik napot) meghuztunk)...
Az elso nap eltoltott varakozasabol egy jelentos reszeben gazra vartunk, hogy tudjunk a hajon vizet melegiteni. Az egyik szomszedhajon viszont nem kellett gazra varniuk. Az egyik lanynak ugyanis egy olyan brutalis napszemuvege volt, amely annyira gaz volt, hogy korulotte ovatosan bannek gyufaval vagy ongyujtokkal...
A szelcsend es amugy esemenytelen idoszkokban a hajonkon a legtapasztaltabb vitorlasok (ot eve jarnak vitorlazni) gyakran meseltek storikat amelyek arra voltak hivatva, hogy bemutassak, hogy nem mindig esemenytelen a vitorlazas. A kerdesre miszerint az epp szoban forgo eset mikor tortent, rendszerint "Hmm, ket eve" volt a valasz...
Mikolaikiban kaptuk meg a hirt, hogy egy masik varosban (ahol alitolag mas evekben tobbszor megszallt elso este a tarsasag) egy ember alkoholos korulmenyek kozott vizbe fulladt. Erre a bolcs kapitanyunk egybol levonta a tanulsagot, miszerint "Don't drink and dive"...
A fenykepeket Laci es Brigi keszitettek, es ha jol ertettem Laci hozzajarult ahoz, hogy ily modon kozze tegyek kozuluk nehanyat (amennyiben felreertettem, remelem van az olvasosag soraiban jogasz, aki hajlando kisegiteni). Megprobaltam a meretuket csokkenteni, de az eredmenyeket latvan, inkabb visszatertem az eredeti merethez. Igy a meretre valo tekintettel most csak negy kepet valasztottam ki. Akit erdekel, es akinek az elekrtonikus postaladajanak merete engedi, irja meg, es kuldok meg egy (esetleg ketto) mareknyi kepet. Legyetek jok, es ne igyatok mosatlan gyumolcslevet.
Utoirat (gyakorlatilag a kiegeszito emil (Maximum helyreigazitas, no mellebeszeles)):
Koszonom szepen a hajonaplora erkezett visszajelzeseket. Tobben is aggasztonak talaltak az alkoholra fektetett hangsulyt. Aki nem volt ott, es csak az altalam irt elmenybeszamolot olvasta (es talan ezeknek a tabora teszi ki az olvasokozonseg tobbseget), valoszinuleg azzal a benyomassal allt fel a szamitogep elol, hogy ezen a turan a pialase volt a foszerep, es minden mas csak mellekes volt. Ez igy nem igaz. Arra viszont alkalmas eszkoznek talaltam, hogy a legkulombozobb benazasaimrol kevesebb szo essek. Erre mondja a buvesz, hogy "figyeljetek a kezemet, mert csalok". Jelen esetben ez persze bizonyos szempontbol balul sult el, mert mas teren kerultem kedvezotlen fenybe (igy amit a vamon...).
Ha ez nem lenne eleg, be kell vallanom, hogy sajnos targyi tevedesektol sem volt mentes az elozo irasom. A tudtomra hozott negy hibas adatbol mindegyikre kiternek roviden. Kezdenem egy lengyel kisvaros nevevel , amely nem Mikolaiki, hanem Mikolajki. Folytatnam a "lengyel-magyar" focimerkozessel, amelyen (javunkra) nem nott (sot talan meg csokkent is) a golkulombseg miutan atallt a legfobb golzsakunk (Domi). Ez ugyanaz a Domi, aki Koreaban az altalam irottakkal szemben nem volt szobatarsa Lacinak. Befejezesul megemlitenem, hogy a hazaut nem tartott 14 oraig, hanem zsenge 13 oran belul sikerult celba erni (ez amugy csucskozeli ido).
Legyetek jok, stb.
Gyula
"Nem az eredmeny, hanem a magyarazat a lenyeg". Igy szol egy sportmusort nepszerusito hanganyagfragmens. Ezt a mondatot valasztottam eme irasom mottojanak. Amugy sziasztok! Mar egy jo ideje szunetelnek az altalam irt, retestesztakent nyujtott elmenybeszamolok. Ennek az oka egyszeruen az, hogy nem nagyon volt mirol (na jo, ez talan nem allja meg teljesen a helyet, de azert megsem neveznem szemenszedett hazugsagnak). De amennyiben ehelyett az ihlet hianyara hivatkozom, senki sem kothet belem. Ezert szerintem ezt fogom most bevetni :) A kozelmultban viszont eletemben eloszor voltam vitorlazni. Ha valami, akkor ez talan megerdemel egy kis elmenybeszamolast. Ezuttal is tobb verzioban tennem kozze a kozolnivalomat. Meghozza a mozifilmeknel mar talan megszokott modszerhez lazan ragaszkodva. Annyiban azert elterek, hogy a moziverziot atugrom, es az izelito utan egyenesen a bovitett kiadast tartalmazo full extras DVD-verzioval folytatnam (a "The Making Of"-ot is kicsit rovidebbre fogtam (es azokat a reszeket is kihagytam, ahol a szereplok elmondjak, hogy ez mennyire ultrahiperszuperubergigamegakiraly produkcio, es eletukben nem volt dolguk ennyire felkeszult es ugyanakkor ennyire jofej emberekkel), de abban remenykedem, hogy igy is megnezitek amit irtam).
Trailer:
Nulladik nap: Indulas, erkezes, pialas.Elso nap: Hajo osszeszerelese, vitorlazas, eveszet, ivaszat, mulatas.Masodik nap: Vitorlazas, foci, haverok, buli, No Fanta (helyette alkohol). Harmadik nap: Vitorlazas, pialas, tabortuz, pialas.Negyedik nap: Vitorlazas, eveszet, ivaszat, vitorlazas, pialas.Otodik nap: Hajo szetszerelese, indulas, erkezes.
Extended Edition:
Elso fejezet - "Elozmenyek":
Kedden este felhivott Kerenyi Laszlo Sandor Andras (a tovabbiakban Laci) nevu baratom, hogy orulne ha csatlakoznek egy kis tarsasaghoz, amely penteken hajnalban indulna Lengyelorszagba a Mazuri tavakon vitorlazni. "Nagyon jo lesz, es izebigyo" (az idezet nem teljesen pontos (sot nagy mertekben pontatlan), de a lenyeget tekintve ezt mondta). Miutan egyet aludtam ra ugy dontottem, hogy usse kavics, megyek. Meg aznap elentunk az In Vino Veritas nevu boltba bevasarolni. Az elore tervezett nedukbol nem mindent sikerult beszerezni, de azert talaltunk ott olyat amivel sikerult potolni ezeket a teteleket. Masnap elelmiszer beszervezevel, pakolassal, es az indulas reszleteinek targyalasaval telt.
Masodik fejezet - "Nulladik nap":
Pentek hajnalban fel ot utan kevessel, nagy kapkodas kozepette indultam el. Ennek koszonhetoen voltak dolgok, amelyeket ugyan vinni terveztem, de megis otthon maradtak (lasd dugohuzo, utlevel, fogkefe, napszemuveg, naptej, kes, ecetet ra (a gyengebbek kedveert "et cetera")...). Egy szuk oraval kesobb mar uton voltunk Lengyelorszag fele. Itt bemutatnam a tarsasagot. A mar emlitett Lacin kivul ott volt a bararnoje Brigi, es egy Domi nevu baratja, akivel Koreaban voltak szobatarsak, es akinek a lakasaban szalltam meg a koreai latogatasom alatt. Igy voltunk negyen. Korulbelul feluton Laci (aki mar reggel ota kuzdott valami nyavalyaval) atadta Dominak a volant, es nem sokkal kesobb mar megvolt az elso hirtelen megallas, hogy Laci kiszallhasson, es egy utmenti rokakat levadassza. Miutan ezt a feladatot sikeresen elvegezte, mentunk tovabb. Mar a celallomas (egy Ryn nevu "porfeszek", ahonnan a vitorlatura indult) kozeleben jartunk amikor masodszor alltunk meg tankolni. A mellekhelyseg aranylag kulturalt volt, ami nagyon jol jott, mert addigra mar egy ideje csikart a hasam (a kozerzetem sem volt az igazi). Egy hosszabb szunet utan tovabb indultunk, es bar mar nem volt messze a hely, ahol az igeretek szerint "40 reszeg lengyel var minket", elotte meg egyszer meg surgosen meg kellett allnunk leellenorizni egy vendeglo mellekhelyseget. Azt kovetoen mar kezdtem magamhoz terni, de nem tagadhatom, hogy megkonnyebbules volt megerkezni. A nagyobb tarsasag meg sehol sem volt, amit akkor meg nem igazan bantam. Igy legalabb alkalom nyilt arra, hogy egy teat megigyunk, es elbeszelgessunk az udulo igazgatojaval es a kedves felesegjeloltjevel (akik szinten reszei voltak annak a nagyobb tarsasagnak amelyet Seherezade utan szabadon elnevezhetnenk Sebastian es a 40 reszeg lengyel (es amelynek mi magyarok is tagjai voltunk)). Ezt kovetoen Laci es Brigi eleg hamar elmentek lefekudni annak remenyeben, hogy masnapra mar rendbe jon az elsopilotank. En viszont felbatorodva azon, hogy a tea megmaradt bennem, megkostoltam egy lengyel sort, amit a helyiek nagyon ajanlgattak. Ez egy elso hallasra eleg szerencsetlen hangzasu Full Light nevu sor volt (a helyiek aztan megmagyaraztak a bizonyitvanyt, miszerint a "Light"-nak nem a konnyu/kaloriaszegeny/zsenge jelentesere utal a nev, hanem a feny-re). A szoban forgo ital izevel viszont nem volt gond. Ezert abbol parszor meg repetaztam, amig a vitorlatura resztvevoi folyamatosan erkeztek. Hogy ne fulladjon unalomba az italfogyasztas, a sort egy Domi altal hozott muanyuagpalackban tarolt, de izet tekintve korrekt kekfrankossal valtogattam. Egy Lech nevu sorrel is megismekedtem az este folyaman. Persze szamtalan lengyel fiatallal is bemutatkoztunk egymasnak, de azokkal a nevekkel mar bajban vagyok. A lengyel hazigazdak utan ezuttal en magyaraznam a bizonyitvanyomat, es felhivnam a figyelmet arra, hogy a vitorlastarsak joval tobben voltak az aznap este fogyasztott italfeleknel (amelyekbol a kekfrankos neve mar korabbrol is ismeros volt szamomra), es sok volt az egymasra hasonlito nev meg izebigyo. Sot, egy ido utan mar az alkohol is kezdte kifejteni a szervezetemben a kartekony hatasait (vedelmemre legyen mondva, hogy az utolso ket megallasnak koszonhetoen gyakorlatilag ehgyomorra zajlottak az esti esemenyek). Ezert nem is vartam meg az utolsokat, hanem engedtem az alkohol hatasara felerosodott faradtsagnak, es lefekudtem. Domi, mint a magyar reszleg legelkotelezett vitorlazoja, es a "magyar hajo" kapitanya, mar aznap este a hajon aludt.
Harmadik fejezet - "Elso nap":
Meg a delelott folyaman eletre kelt a tarsasag, es megkezdtuk a vitorlazashoz szukseges elokeszuleteket. Osszeszereltuk a hajot, es vartunk. Ugyanis eleg sok hajo gatolta nagy mertekben szamunkra a kikoto elhagyasat (persze megkerulhettuk volna oket, de macerasnak tunt). Igy viszont jutott idonk meg indulas elott elmenni a helyi kisboltba bevasarolni. Onnan elhoztuk az altalunk kivalasztott sormarkabol az emlitett bolt dobozos keszletet, es az elore tervezett mennyisegnel ot dobbozzal kevesebbel tertunk vissza a hajora, ahol folytattuk a tobbi hajo elindulasara valo varast. Persze ezalatt sem lazsaltunk. Szemugyre vettuk, es megkostoltuk, hogy tulajdonkeppen mit is vettunk (a pontossag megkivanja, hogy itt megemlitsem a sor nevet, es mivel a kortars filmkeszitok peldajat kovetve a "product placement"-tol nem riadok vissza (remelem az emlitett sorgyarnak a marketingigazgatoja olvassa eme beszamolot) elarulom, hogy a Zywiec (arrol lehet megismerni, hogy ket neptancosrol keszult rajz szerepel a cimken, akik epp valami tancot ropnak) nevu sort valasztottuk (amennyiben osszekevertem az ingo firmat a fingo Irmaval, a hajostarsaimat a megszokott gyakorlattal ellentetben csak azutan javitsanak ki, ha meggyozodtek arrol, hogy a Zywiec marketingigazgatoja nem olvassa a helyreigazitast). Nekem meg egy gyors leegest is sikerult beiktatnom indulas elott (legalabb az is megvolt). Valamikor a delutan folyaman vegul sikerult elindulnunk.
A legfigyelmesebb olvasok bizonyara rajottek, hogy ragyogo napsutesunk volt, ami jot tesz a kozerzetnek. A vitorlazas szempontjabol viszont igen kedvezotlennek bizonyult az a teny, miszerint a napsutes melle szelcsend parosult. De azert elveztuk, hogy vegre vizen vagyunk, es sorra elozzuk meg a nalunk korabban indult hajokat. Kozelebbrol is megtekintettunk egy kopasz kis szigetet, amely a rajta elo siralyokrol hires. Siraly volt. Boven. Az elso nap celallomasa Mikolaiki (a l-betut athuzva kell elkepzelni (de nem ugy mint a t-betut, hanem egy kicsit maskepp (amugy lengyelesen))) volt. Es annak ellenere, hogy a szel hianyat vizsugarmehajtassal igyekeztunk potolni, megis eljott a pont, amikor szolt Sebastian, hogy kapcsoljuk be a motort, hogy idoben odaerjunk. Igy is tettunk, es egy ido utan meg is erkeztunk. Amint azt mar emlitettem, ez volt eletemben az elso alkalom, hogy vitorlaztam. Ezert sok ujdonsaggal birt a nap. Talan az egyik legerdekesebb az volt, amikor Mikolaikinal le kellett hajtani az arbocot (tudjatok? azt az izebigyot, amire a nagyobbik vitorlat felhuzzak), hogy elferjunk a hidak alatt. Miutan kikotottunk, elmentunk egy helyi pizzeriaba megvacsorazni. Azt kovetoen visszamentunk a hajora inni es gitarozni egy keveset. Vegul visszamentunk a varosba, ahol szezonnyito unnepseg volt, es 20-as evekbeli lengyel tancdalokra mozgattak jokedvuen vegtagjait az ott szorakozo fiatalok.
Negyedik fejezet - "Masodik nap":
Az elottelevo naphoz kepest korabbi keles utan hidegzuhannyall folytatodott a nap. A zuhanyzoban ugyanis elfogyott a meleg viz. Turelem rozsat terem, mast nem. Jobb minel hamarabb tulesni rajta. Ezekkel a kozhelyekkel batoritottam magam. Ha addig nem ebredtem volna fel, egy pillanat alatt bekovetkezett. Jegkockak azert nem jottek, mert nem fertek at a zuhanyrozsa lyukain. Bebizonyitva, hogy semmit nem ernek a kozhelyek, a vegere mar lanygos viz is jott. Hajostarsaim is mind ugy jottek vissza, hogy nem is volt olyan hideg az a "hideg viz". Addigra mar nem. Ezt kovetoen a tobbiek elmentek elelmiszert vasarolni, amig en kerestem magamnak egy napszemuveget. Az elozo napi szelcsend maradt, de a napsutest eso valtotta fel.
Kedvunket tobbek kozott azzal javitotta a kapitany, hogy felolvasott egy novellagyujtemenybol. Ezt kovetoen Brigi meg Laci is olvastak egy-egy irast az szoban forgo konyvbol. Aznap este Popielnoban mar egy "offroad" kategorias helyen szalltunk meg. Ezt ugy kell elkepzelni, hogy volt egy kis kikoto, egy kisbolt, es egy tetovel fedett izebigyo, ahova be lehetett ulni az eso elol. Meg WC es zuhanyzo is volt a kozelben. Amig vartuk, hogy az eso elalljon, es a tabortuz izombol beinduljon, fociztunk egyet. A magyar hajorol eleinte Domival ketten kepviseltettuk magunkat. A csapatot amelybe mindketten kerultunk, a helyiek elneveztek magyar csapatnak. A masikat meg ertelemszeruen lengyelnek. Kesobb Domi elment megvacsorazni, es Laci allt be a helyere. A magyar csapat erosnek bizonyult, es tobb atszervezes utan is mi voltunk az erosebbek. Talan meg azutan is tudtuk novelni elonyunket, miutan Domi a vacsoraja elfogyasztasa utan a lengyeleket allt be erositeni. Aztan jott a nagylelku, de a jatek szellemet hiven tukrozo felajanlas, hogy aranygollal vessunk veget a merkozesnek. Itt beigazolodott a labdarugas nemzetkozi szinten tapasztalt minosegi elteresek a lengyel es a magyar foci kozti kulombseg, es egy sor magyar benazas utan egy kotenygollal vetettek veget a teljesitmenyunkkel valo megelegedettsegunknek. Erre mondana tobbek peldaul az Asterix-ben az egyik rendszeresen elsullyesztett kaloz, hogy "sic transit gloria mundi" (vagy valami ilyesmit). Aztan jott a tabortuz lengyel kolbaszfeleseggel (neveben kozelebb all a magyar kolbaszkoz, mint jellegeben), es egy bizonyos matraaljai kekfrankosnak (a pontossag megkivanja, hogy e ponton felhivjam az olvasok figyelmet arra, hogy a nulladik nap estejen fogyasztott es az iment emlitett bor nem ugyan az) a dicsoseges pillanatai. Mi magyarok is orommel izleltuk, de az egyik lengyel lany nagyon vidamma valt az emlitett nedu hatasara. A masnapi tabortuznel is volt aki rakerdezett, hogy mi is volt az a bor, mert mar legendak keringenek korulotte. Az elozo mondattal egy akkora pofont adtam az idorendisegnek, amely erejenek csak a jelenlegi sulycsoportom szabott korlatot. Ebbol csak ugy tudnek kimaszni, ha ez egy rendezoi kommentarral ellatott "directors cut" lenne. De mivel ez nem az, masszon inkabb az idorendiseg elve (ha tud) (es amennyiben az utokor ugy dontene, hogy ez megis az volt, aminek nem szantam, akkor a szoban forgo alaposan felpofozott elvnek tobb mazlija van, mint izma, teknikaja, es allokepessege osszesen!). Errol ennyit. Utana bevonultunk a tetovel fedett objektumba, ahol Sebastian es a 40 reszeg lengyel bandaval egy-ket hangszer segitsegevel olyan nagy buli kerekedett, hogy ihaj csuhaj.
Otodik fejezet - "Harmadik nap":
Alomszep napra ebredtunk. Miutan megreggeliztunk es lemostuk a hajot, a kapitany jutalomkent a jo munkaert megint olvasott nekunk egy kis tortenetet. Mindenfele izebigyok bevasarlasat kovetoen delben, a nagyobb tarsasagbol tudtommal elsokent elindultunk Sebastian altal kituzott aznapi uticel fele. A szeleronek meg a korabbi napok teljesitmenyet is sikerult alulmulni.
Ennek ellenere nem hagytuk, hogy a vitorlazas szempontjabol kedvetlen idojaras kedvunket szegje. Elveztuk a napsutest, es elokaptuk a "3 kiralyt". Egy igazi borsznob orditana fajdalmaban, ha megtudna, hogy milyen sorrendben fogyasztottuk a neduket, amelyekre az elozo mondatomban utaltam. Ugyanakkor ugy kell annak, aki sznob. Ezert rajuk valo tekintet nelkul folytatom a bezamolomat. Elsonek egy Wylyan rozet kostoltunk meg fenekig. Nagyok voltak az elvarasok, de nem csalodtunk. Ezt kovetoen felbontottunk egy Vince Bela altal elkeszitett 1999-es kekfrankost. Ezzel szemben meg magasabbak voltak az elvarasaim, mivel a szoban forgo borasz az egyik kedvencem az egri borvidekrol, es addig abban a kategoriaban talalta magat, amelyben azok a boraszok vannak, akiknek meg egyetlen boraban sem csalodtam. Ezuttal nagy csalodast okozott a cimke, de a maga a bor jobb volt, mint a cimke rossz (aki latta tudja, hogy mirol van szo). Abbol sem maradt, csak az uveg.
Ezutan termeszetesen halatlan feladat harmadik borkent kovetkezni. Foleg akkor, ha az a bizonyos harmadik bor feher es nem egy elokelo Tokaji aszu. Hogy ne huzzam tovabb a szot, egy Szoke Matyas nevet viselo Irsai Oliver kerult teritekre. Aki egy keveset is ert a borhoz, itt talan a hajat tepve azt uvoltene, hogy azzal kellett volna kezdeni. Ezen nem fogunk osszeveszni (ha visszaporgethetnem az idot, ezt valoszinuleg megvaltoztatnam (az igazsagot megvallva, amikor elovettuk a kekfrankost nem szamitottam ra, hogy utana meg egy palackot felbontunk, de amikor erre megis sor kerult ugy iteltem, hogy a lehetosegeinket figyelembe veve ezzel jarunk legkevesbe porul), megis azt kell mondanom, hogy igy sem volt rossz. Sot, nagyon jol esett. 3 kiraly tarsasagabol egy jo zenesz sem hianyozhat. A mi esetunkben sem kellett e tekintetben hianyt szenvednunk. Laci, aki addig mindig ellekezve, es csak rovid idore volt hajlando jatszani, most onkent es dalolva kapta elo a gitarjat, es egy olyan zenei blokkot nyomott le, amely a parjat ritkitja. Mivel mar kozeledtunk a kituzott cel fele, de nem nagyon lattunk ismeros hajokat, a kapitany elokapta a mobiljat, amelyen talalt egy SMS-t Sebastiantol, amelyben azt irta, hogy megvaltoztak a tervek, es az ellenkezo iranyba mentek. Hatraarc, es amikor mar eleg alacsonyan allt a nap megint johetett egy kis motorozas. Ha elsore nemis, de vegul megtalaltuk a lengyel baratainkat. Ezuttal a vadonban kotottunk ki. Az "offroad" kategoria ehhez kepest nagyon civilizaltnak tunt. De nem zavartattuk magunkat Ott is megvolt a tabortuz, es a hozza tartozo enekles.
Hatodik fejezet - "Negyedik nap":
Ez volt az utolso vitorlazassal toltott nap. Ejjel meg esett az eso, ami egyetlen spontan udvrivalgast sem valtott ki. Reggel viszont arra ebredtunk, hogy sut a nap es fuj a szel (egy kotelet zorgetett). Nagy remenyek tamadtak bennunk, a vitorlazasra vonatkozoan. Siettunk is ahogy tudtunk, hogy minel elobb elindulhassunk. Igy sikerult meg delelott elindulni (az volt a legkorabbi indulas). Persze meg faraghattunk volna az indulas idopontjabol, amennyiben elozo este nem hagytuk volna lent a kormanylapatot, amikor az iszapba befurodtunk. De igy sem kestunk sokat, es elsokent indultunk. A reggeli szelrol viszont lemeradtunk (a napsutes szerencsere maradt), de meg mindig jobb volt mint addig barmikor.
Mikolaikiban megalltunk zuhanyozni es megebedelni. Ebed utan megittuk az utolso palack bort amelyet az In Vino Veritasbol hoztuk. Egy Tiffan's Jammertal cuvee volt. Jol esett. Az idojarassal sem voltunk kevesbe szerencsesek. Ugyanis amiutan Mikolaikibol kiertunk jo szelunk volt. Nagyon elveztem, ahogy a vitorlakba jol belekapaszkodott a szel, es alaposan bedoltunk. Azt kulonosen elveztem, amikor egy idore atvehettem a kormanylapatot, es mikozben az egyik kezemmel azt fogtam, a masikkal a vizbe nyulhattam. Mindenkit allva hagytunk. Aztan a szel egy kicsit elcsendesult. Igy ert minket a napnyugta. Nagyon szep volt, es vegtelenul bekes ahogy minden elcsendesedett, es egy minimalis kis szellovel megis jo tempoban sikolottunk a Ryn fele. Errol most nem aradozok tobbet, mert ezt at kell elni. A vitorlatura soran mar tobb olyan pillanat volt amelyeknel ugy gondoltam, hogy "ezert mar megerte eljonni". Ez is egy olyan volt.
Elsokent erkeztunk Ryn-be. Sebastianek nem sokkal utanunk ertek be (annak ellenere, hogy alig indultak kesobben nalunl, es a csendesebb szelben meg motoroztak is). Veluk elmentunk vacsorazni. Vacsorara ugyan nem kerult sor, mert addigra minden bezart, de legalabb egy jot setaltunk. Utana a hajon talalhato kajakbol megoldottuk a vacsorat, es lefekudtunk. Akkor kezdtek megerkezni a tobbi hajok. A masnap reggelre tervezett korai indulasra valo tekintettel koran fekudtunk le.
Hetedik fejezet - "Otodik nap":
Koran keltunk, kipakoltuk a hajorol, lemostuk, szetszereltuk a szetszerelnivalokat, visszaadtuk mindazokat az izebigyokat amelyeket utkozben egy ugyes mozdulattal nem sikerult a to fenekere letenni, ozt irany Budapest. A korai indulas ugyan nem sikerult, de zuhogo eso es forgalmi dugok ellenere sikerult hazafele is megfutni a 14 oras szintidot.
Hetedik fejezet - "Izebigyo" (stablista helyett, es ami a kepzeletbeli filmbol kimaradt):
A hajon hivatalosan ket kapitany volt. Az egyiket Dominak hivjak. A masik Captain Morgan (a gyengebbek kedveert elarulom, hogy ez egy Rum, amelyet minden reggel (kiveve a nulladik es az otodik napot) meghuztunk)...
Az elso nap eltoltott varakozasabol egy jelentos reszeben gazra vartunk, hogy tudjunk a hajon vizet melegiteni. Az egyik szomszedhajon viszont nem kellett gazra varniuk. Az egyik lanynak ugyanis egy olyan brutalis napszemuvege volt, amely annyira gaz volt, hogy korulotte ovatosan bannek gyufaval vagy ongyujtokkal...
A szelcsend es amugy esemenytelen idoszkokban a hajonkon a legtapasztaltabb vitorlasok (ot eve jarnak vitorlazni) gyakran meseltek storikat amelyek arra voltak hivatva, hogy bemutassak, hogy nem mindig esemenytelen a vitorlazas. A kerdesre miszerint az epp szoban forgo eset mikor tortent, rendszerint "Hmm, ket eve" volt a valasz...
Mikolaikiban kaptuk meg a hirt, hogy egy masik varosban (ahol alitolag mas evekben tobbszor megszallt elso este a tarsasag) egy ember alkoholos korulmenyek kozott vizbe fulladt. Erre a bolcs kapitanyunk egybol levonta a tanulsagot, miszerint "Don't drink and dive"...
A fenykepeket Laci es Brigi keszitettek, es ha jol ertettem Laci hozzajarult ahoz, hogy ily modon kozze tegyek kozuluk nehanyat (amennyiben felreertettem, remelem van az olvasosag soraiban jogasz, aki hajlando kisegiteni). Megprobaltam a meretuket csokkenteni, de az eredmenyeket latvan, inkabb visszatertem az eredeti merethez. Igy a meretre valo tekintettel most csak negy kepet valasztottam ki. Akit erdekel, es akinek az elekrtonikus postaladajanak merete engedi, irja meg, es kuldok meg egy (esetleg ketto) mareknyi kepet. Legyetek jok, es ne igyatok mosatlan gyumolcslevet.
Utoirat (gyakorlatilag a kiegeszito emil (Maximum helyreigazitas, no mellebeszeles)):
Koszonom szepen a hajonaplora erkezett visszajelzeseket. Tobben is aggasztonak talaltak az alkoholra fektetett hangsulyt. Aki nem volt ott, es csak az altalam irt elmenybeszamolot olvasta (es talan ezeknek a tabora teszi ki az olvasokozonseg tobbseget), valoszinuleg azzal a benyomassal allt fel a szamitogep elol, hogy ezen a turan a pialase volt a foszerep, es minden mas csak mellekes volt. Ez igy nem igaz. Arra viszont alkalmas eszkoznek talaltam, hogy a legkulombozobb benazasaimrol kevesebb szo essek. Erre mondja a buvesz, hogy "figyeljetek a kezemet, mert csalok". Jelen esetben ez persze bizonyos szempontbol balul sult el, mert mas teren kerultem kedvezotlen fenybe (igy amit a vamon...).
Ha ez nem lenne eleg, be kell vallanom, hogy sajnos targyi tevedesektol sem volt mentes az elozo irasom. A tudtomra hozott negy hibas adatbol mindegyikre kiternek roviden. Kezdenem egy lengyel kisvaros nevevel , amely nem Mikolaiki, hanem Mikolajki. Folytatnam a "lengyel-magyar" focimerkozessel, amelyen (javunkra) nem nott (sot talan meg csokkent is) a golkulombseg miutan atallt a legfobb golzsakunk (Domi). Ez ugyanaz a Domi, aki Koreaban az altalam irottakkal szemben nem volt szobatarsa Lacinak. Befejezesul megemlitenem, hogy a hazaut nem tartott 14 oraig, hanem zsenge 13 oran belul sikerult celba erni (ez amugy csucskozeli ido).
Legyetek jok, stb.
Gyula
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése